Négy év után mentették fel a Dániel Péter és homoszexuális menet ellen tiltakozó hazafiakat
Közel négy év után mentette fel a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016. március 7-én első fokon azt a két hazafit, akiket az Orbán rendszer rendőrsége és ügyészsége hurcolt meg a Horthy Miklós kormányzó szobrát leöntő - időközben már Izraelbe települt - Dániel Péter és homoszexuális menet elleni tüntetéseken való részvétel miatt. A hazafiak védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője látja el. Az ügy pikantériája, hogy az egyik felmentett vádlott, Kürti Zoltán az akkoriban országgyűlési képviselői megbízatást is ellátó nemzeti jogvédő parlamenti munkatársa volt. Az ügyészség egyikük esetében tudomásul vette a felmentést, de a jelenleg Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnökének asszisztenseként dolgozó Kürti Zoltán esetében bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A tárgyalásról Almási Lajos készített videós tudósítást, amely a rendőri jogsértéseket is bemutató dokumentumrészleteket is tartalmaz. Az ügy további leírása a filmet követően olvasható.
Zsolt ellen a 2012. március 20-án, Budapesten a Liberális Klub előtt gyülekezési jog és véleménynyilvánítási szabadság körébe tartozó, Dániel Péter elleni demonstráció kapcsán indult becsületsértés vétsége miatt büntetőeljárás. Az egyik önkényesen intézkedő rendőrnő azt állította, hogy női mivoltában súlyosan megsértette a hazafi és lecigányozta. Azonban ezt az eljárás során az állítólagos sértetten kívül más bizonyíték nem igazolta, ráadásul Lukács Nikolette r. fhdgy a bíróság előtt a korábbi nyilatkozataival ellentétben a másik vádlottnak, Kürti Zoltánnak tulajdonította az ominózus kijelentést, majd a bírói figyelmeztetésre kezdett el újra "emlékezni". Indulatos kirohanást intézett nemcsak a védő ellen, akit a tüntetésen résztvevők hergelésével "vádolt", de a bíró ellen is, aki rendre kellett utasítsa.
Ugyanezen tüntetés kapcsán Kürt Zoltánnal szemben csoportosan elkövetett hatóság eljárásának megzavarása bűntette miatt emeltek vádat, mondván, ő és társai akadályozták a tüntetők közé ok nélkül benyomuló és ott önkényes igazoltatásokba kezdő rendőröket. Valójában annyi történt, hogy a hazafi fényképezőgéppel a kezében ellenőrizte a rendőri eljárás törvényességét és udvariasan tájékoztatást kért a szakszerűtlen és provokatív rendőri intézkedést irányító rendőrtől, aki ezt támadásnak vélve eltolta őt magától és ruháját is megtépte.
A másik vádpont szerint Zoltán a 2012. július 7-én Budapesten zajlott homoszexuális menet Kossuth téri helyszínén hivatalos intézkedést végrehajtó rendőr sérelmére követte el a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét. Ezzel szemben annyi történt, hogy az NJSZ megbízásából megfigyelőként, fényképezőgéppel a kezében a rendőri tevékenységet ellenőrző hazafira a helyszínen mintegy félszáz tüntető és tucatnyi sajtómunkás szeme láttára rendőrök támadtak, durván legyűrték a földre, megütötték, fejbe rúgták, fényképezőjét elvették, felvételeit letörölték, majd előállították. Még aznap este azonban elengedték és elnézést kértek tőle, ő viszont feljelentést tett a bántalmazó rendőrök ellen. A rendőri jelentés ezek után azt állította róla, hogy az egyik rendőrt hátulról megütötte, előtte és a törvénytelen rendőri fellépés miatt agresszíven üvöltözött, az intézkedésnek pedig ellenállt.
Mindezekről a "sértett" rendőrön kívül csak egy - kétséges szavahihetőségű - rendőr számolt be, azonban ezeket sem a többi tanúként meghallgatott rendőr és sem pedig hét civil tanú nem támasztotta alá, a védelem által beszerzett fényképek és videofelvételek pedig kifejezetten cáfolták.
Az ügyek koncepciós jellegét az is jól mutatja, hogy bár egy esetben elő is állították, de a történtek után több mint egy évvel közölték vele az előállítás okát, azt korábban többszöri kitartó kérésére sem árulták el neki. A gyanúsításra is csak közel másfél év után került sor és erről ő Kövér László házelnök Vona Gábor Jobbik frakcióvezetőhöz intézett átiratból értesült.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség figyelmen kívül hagyta a történtek rekonstruálása szempontjából megkerülhetetlen indítványokat a nyomozati szakaszban, amit aztán a bíróságnak kellett pótolnia. Brutális bántalmazásának mintegy félszáz szemtanúja volt, a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) azonban hiába állapította meg az alapjogot súlyosan sértő intézkedést, a történtek további kivizsgálását az ORFK vezetője, Papp Károly országos főkapitány elutasította. A helyszínen működő, három rendőrségi kamera által készített videofelvételek pedig rejtélyesen eltűntek... Egy részletük azonban a védelemhez eljutott ugyanakkor, amelyben az állítólagos sértett éppen a a rabomobilban ülő, megvert és megbilincselt előállítotthoz intézi gondolatait a 2006-ban már megszokott stílusban...
Üdvözlet a Szép Új Világban!
Dr. Gaudi-Nagy Tamás védőbeszéde vágatlanul itt érhető el:
